Klímaháború az irodában: a tökéletes hőmérséklet titka

Mióta világ a világ, kétféle ember létezik: a fázós és a nem fázós. Állandó csatájuk egyik színtere az iroda, harcuk tárgya pedig a légkondi, vagy talán inkább annak a távirányítója. Vajon létezhet béke és tökéletes  megoldás? Ma ennek járunk utána.

Mikor ezt a cikket olvasod, biztosan magadra ismersz valamelyik táborban. Netalán épp a te döntésed a végső az irodai hőmérséklet beállítása ügyében és tudod, hogy a munkavállalóid egyik fele hálás lesz neked, míg a másik durcásan beburkolózik egy újabb pulóverbe. Talán segítségedre lesz most ez a cikk, hiszen a helyes levegő temperálás az egyik legalapvetőbb feltétele az irodai jóllétnek, emellett a klimatizálás környezetromboló hatásai középpontba teszik a kérdést az új ESG szabvány miatt is.

Mi a minimum és mi a maximum?

Az irodai hőmérsékletet munkaegészségügyi előírások határozzák meg, ez azonban csak a hidegebb hónapokra vonatkozik, és csak az alsó határokat jelöli ki. A szellemi és ülő munkát végzők esetében 21-24°C a törvényileg előírt, míg a könnyű fizikai munkát végzők esetében ez az érték 19-21°C. A közepes és nehéz fizikai munkát végzők számára 19-21 illetve 15-17°C hőmérsékletet szükséges biztosítani. Azonban a vita valójában a meleg hónapokban szökken szárba, hiszen erre vonatkozó előírás nincsen, ezt minden munkáltató maga dönti el. Még rosszabb lehet a helyzet, ha olyan irodaépületről van szó, aminek központi klimatizálása van.

Hogyan érdemes nyáron megválasztani a hőmérsékletet?

Ennek a kérdésnek a megválaszolására van egy mozgó és egy abszolút szabály is. A mozgó a mindenkori kinti hőmérséklethez köti a bentit (aminek oka az, hogy ha túl nagy a különbség, a hirtelen váltások önmagukban is légzőszervi panaszokat okozhatnak), az abszolút pedig az emberi szükségletek általánosságához.

A szakemberek szerint az ideális benti hőmérséklet a meleg hónapokban maximum 5-8°C-ot tér el a kinti hőmérséklettől. Ez azonban elég nagy szórás, így egy további nézőpontot is figyelembe kell vennünk. Ilyen a hőmérséklet teljesítményt befolyásoló hatása. Kutatások bizonyítják, hogy a megfelelő hőérzet akár hét százalékkal is növelni tudja a produktivitást, azonban nem mindegy, hogy milyen jellegű feladatvégzésről van szó. A jobb agyféltekés tevékenységeknél a melegebb hőmérséklet serkenti az agykapacitást, míg monoton munkafolyamatok esetében a hűvösebb idő a hatásos. 

A klíma kedvez az allergiával küzdőknek, ugyanis szűrőrendszere redukálja a pollenek helységbe való bejutását. Ennek árnyoldala, hogy energiahatékonysági okokból a már lehűtött levegőt keringteti a szobában, így csökken annak oxigéntartalma és fejfájáshoz, kimerüléshez vezethet a folyamatos klímahasználat. 

Ahogy fentebb már utaltunk rá, a hideg levegő nem csak a téli hónapokban vezethet megfázáshoz, így érdemes néhány alapszabályt betartanod, ha légkondicionált irodában dolgozol. Ilyen például a réteges öltözködés, napi minimum két szellőztetés, a huzat kerülése és a klímaberendezés éves tisztítása. A hideg levegő hatására ugyanis ízületeink ugyanúgy meg tudnak fázni, a száraz, alacsony páratartalmú közeget kedvelő baktériumok pedig könnyen elszaporodhatnak. A folyamatos és aránytalan klimatizálás így sokszor nem csak légzőszervi panaszokat okozhat, hanem látszólag hozzá nem kapcsolódó tünetekért is felelős lehet.

A megfelelő óvintézkedések betartása mellett a klíma hozzájárul a megfelelő irodai környezet kialakításához, a jó hangulathoz és a produktivitáshoz, azonban ha te döntesz a hőmérsékletről, mindig vizsgáld meg, hogy mi a legjobb a munkavállalóidnak, hiszen egy légúti megbetegedés nagyon el tud húzódni és számos kellemetlenséget tud okozni. 

Azt se felejtsük el, hogy egy irodai térbe egyesek (klimatizált) autóval, mások tömegközlekedéssel, megint mások rollerrel vagy biciklivel érkeznek. Alapvetően más hőmérsékleti viszonyok közül érkeznek, ráadásul akár ki is lehetnek izzadva, így nem csoda, hogy a 35 fokból a hibásan beállított, 23 fokos irodába belépő dolgozó egész nyáron meg van fázva.

Ma már több kutatás is azt támasztja alá, hogy - a mozgó szabály betartása mellett -  az ideális irodai hőmérséklet nyáron 27 fok körül van.

A klíma nincsen ingyen

Klímahasználat esetén ne csak egyéni kényelmi szempontjainkat mérlegeljük: a klímaberendezések azon túl, hogy nagy fogyasztású elektromos eszközök, további két okból jelentenek komoly környezeti terhelést.

Egyrészt működésük során hulladékhőt termelnek, azaz a hűtéshez felhasznált villanyáram egy jelentős részéből nem hasznos munka lesz, csak a kültéri egység melegedése. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a meleg nyári hónapokban az aszfalt miatt egyébként is melegebb nagyvárosok átlaghőmérséklete még tovább emelkedik. A városok ezért úgynevezett forró pontokként, hot spotokként jelennek meg a térképeken, és súlyosbítják a klímaváltozást.

Másrészt a működtetésükhöz használt áram részben vagy egészben fosszilis vagy nem megújuló energiaforrásokból származik, amiknek CO2 kibocsátása közvetlenül hozzájárul az egyre erősebb üvegházhatáshoz. Furcsa módon még a megújuló energiaforrások megalkotásához (szélerőmű, gát, napelem, stb.) is rengeteg olyan építőanyag kell, amik előállítása nagyon sok CO2 légkörbe való kijutását eredményezi. A példa kedvéért nem árt fejben tartanunk, hogy egyetlen köbméter cement előállítása során 700-900 kilogramm (!) szén-dioxid kerül a légkörbe, míg egy tonna acél legyártása 1,8 tonna CO2 kibocsátását eredményezi. Egy-egy szélerőmű talapzatához is rengeteg cement és acél kell, a több ezer tonnát tartalmazó vízerőművekről már nem is beszélve. Így környezetvédelmi szempontból a megújuló energiaforrások sincsenek “ingyen”.

A fentiek miatt az az érdekes helyzet áll elő, hogy a lokális környezet hűtésére használt klíma aktívan hozzájárul ahhoz, hogy közben a Föld egyre forróbb hely legyen. Unokáinknak lehet, hogy a mostaniaknál kicsit komolyabb klímaberendezésekre lesz szükségük, ha nem akarnak 40 fokban élni.

Ezért is fontos, hogy a klímákat csak akkor működtessük, ha szükség is van rá az irodában.

Ne akarjunk nyáron irreálisan alacsony, 20-24 fok körüli hőmérsékletet elérni, hiszen ez rengeteg energia pazarlásával jár együtt.

Az irodai hőérzet egyébként nem csak klimatizálással javítható. Az évek óta legnépszerűbbnek számító forgószékek például mind MESH-hálós háttámlával, és sok esetben már hálós ülőfelülettel is érkeznek, hiszen ezek kiemelkedően jól szellőznek nyáron is. A telekárpitos megoldásokkal ellentétben elkerülhető velük a forróság érzete, a székbe való “beleizzadás”, ráadásul nagyon könnyen tisztán is tarthatóak.