Az irodabútorok története - 5. rész

Az elmúlt bejegyzésekben végigtekintettünk az irodabútorok pályafutásán, amelyet a különböző korokban, a változó elvárások között futottak be. A befejező részben az irodaberendezések összességével foglalkozunk, vagyis azzal, hogy mikor mennyire törődtek a munkakörülményekkel, azok hatásával az irodában dolgozók teljesítményére, hangulatára, emberi mivoltára, egészségére.

Voltak korszakok, amikor a gyönyörködtetés fontosabb szerepet játszott az irodák belső terének kialakításában, mint a kényelem, és hosszú időn keresztül a technológiai háttér nem volt meg ahhoz az igényhez, hogy kényelmes, az ember fiziológiai jellemzőit meszemenőkig tekintetbe vevő bútorokat alkossanak.

A teljes bútorzat, a megvilágítás kérdése, az egy légtérben dolgozók elhelyezésének problémái még sokkal később kerültek fókuszba, tulajdonképpen a XIX. század második felétől beszélhetünk csupán formakultúráról és tervezett irodaberendezésről. Annak latolgatása, hogy a munkakörülmények, a mikrokörnyezet igenis befolyásolja a munkateljesítményt, illetve annak kutatása, hogy a rossz tartás és az egyoldalú mozdulatok milyen krónikus mozgás- és belső szervi elváltozásokat, megbetegedéseket okoznak, igazán csak az utóbbi évtizedekben vált komoly orvosi kutatási témává. Nem is csoda, hiszen a klasszikus irodai munka kialakulása után évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy a tapasztalatok felhívják a figyelmet az említett veszélyekre.

Napjainkban a bútorgyártás területén a formatervezés az egyik leggyorsabban fejlődő terület. Mind a munkáltatók, mind az „irodisták” egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészséges körülmények kialakítására, így mindkét irányból – persze az adott anyagi körülmények között – történnek előrelépések ebben az ügyben. Sokat segít, hogy a formatervezés hátteréül szolgáló technológiák nagy része besimult a sorozatgyártásba, ezért nem olyan elvetemülten drága, mint a kezdeti időszakban, illetve számos apróság (kényelmi ülőpárnák, derékpárnák, fej- és kartámaszok, ülőlabdák stb.) feltalálása és elterjedése is segít az apróbb lépések megtételében.

Ami az irodák belső terének megtervezését illet, sok esetben még elmaradásokról számolhatunk be, különösen a magyar piacon. Az irodaházak tervezése és építése során még csak-csak figyelembe veszik az ergonómiai szempontokat (pl. ablakok és fények elhelyezése), de a cégek vezetősége elenyésző esetben fordít arra pénzt, hogy szakemberrel terveztesse meg és minőségi bútorokkal rendezze be a belső tereket. Szerencsére azért akadnak úttürő ellenpéldák is.

Hamarosan folytatjuk!

A bútorok történetét bemutató sorozatunk korábbi részeit ide kattintva találod: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész